Ha egy fontos döntést hosszabb ideje nem tudunk meghozni, általában még többet gondolkodunk rajta. Újra végigvesszük az érveket és ellenérveket, információt gyűjtünk, beszélünk róla másokkal, közben pedig várjuk azt a pontot, amikor végre egyértelmű lesz, hogy mit is kellene tennünk.

Ez egy ideig teljesen természetes, hiszen egy munkahelyváltást, egy új lehetőséget vagy bármilyen nagyobb változást érdemes alaposan átgondolni. Ha viszont hónapok óta ugyanazokat a köröket futjuk, érdemes megnézni, hogy valóban több információra van-e szükségünk, vagy valami más miatt nem tudunk továbblépni.

Előfordulhat például, hogy valójában már tudjuk, hogy mit szeretnénk, csak nehéz vállalni azt, ami a döntéssel együtt jár. Szeretnénk váltani, de fontos a biztonság, vagy belevágnánk valamibe, de nem tudjuk, sikerülni fog-e, esetleg szívesen mondanánk nemet egy lehetőségre, közben pedig ott van bennünk, hogy talán később megbánjuk.

Azt gondolom, ilyenkor érdemes különválasztani azt, hogy mit nem tudunk még és mitől tartunk. A kettő könnyen összemosódik, pedig egészen másra van szükség akkor, ha valóban hiányzik egy fontos információ és akkor, ha már minden lényegeset tudunk, csak szeretnénk biztosak lenni abban, hogy jól döntünk-e.

Ez utóbbit viszont nem mindig tudjuk előre garantálni. Egy új munkahelyről nem tudhatjuk biztosan, hogy jobb lesz, ahogyan azt sem, hogy egy új terv pontosan úgy sikerül majd, ahogy azt elképzeltük.

A változásnál ráadásul általában könnyebben látjuk azt, hogy mit kockáztatunk, mint azt, hogy mibe kerül, ha nem változtatunk. Pedig annak is lehet ára, ha még egy évig ugyanabban a helyzetben maradunk, tovább halogatunk valamit, amit régóta szeretnénk, vagy újra és újra elnapolunk egy döntést.

Nem biztos, hogy rögtön a végleges választ kell megtalálnunk. Sokszor többet segít az, ha ránézünk arra, hogy mi az, amit már biztosan tudunk, mi tart vissza és mi lenne az a következő lépés, amit akkor is meg tudunk tenni, ha még nincs mindenre válaszunk.

Ha pedig azt vesszük észre, hogy már sokadszor jutunk vissza ugyanoda, lehet, hogy nem még egyszer ugyanazt kell végiggondolni, hanem más kérdéseket érdemes feltenni magunknak, amelyek segíthetnek egy másik nézőpontból ránézni a helyzetre.